Kertépítés
A kertépítés, hasonlóan egy épület megtervezéséhez és felépítéséhez vagy egy lakás enteriőrjének kialakításához, igen nagy szakértelmet kíván. Ráadásul a kert folyamatosan változik, nemcsak évszakról évszakra, hanem évről évre növekszik, fejlődik, színében és formájában is állandóan alakul. Nem könnyű megtalálni úgy a fókuszpontokat, és ideálisan elrendezni a növényeket, hogy azok minden évszakban szemet gyönyörködtető látványt mutassanak.
Kertépítés 5 lépésben
A terület felmérése: mérőszalag vagy lézeres távolságmérő segítésével határozzuk meg a kialakítandó kert nagyságát. Méretarányos rajzon jelöljük meg az épületeket, a meglévő növényeket, esetleg kerti utat, pihenő részt, melyet meg kívánunk hagyni. Figyeljük meg, hogy mely részek árnyékosak, illetve naposak, hiszen a növények beültetésénél ez a fő szempont. Gondoljuk át azt is, hogy szeretnénk-e olyan elkülönített részt, ahol nyugodtan pihennénk vagy napoznánk, mert ezt a területet érdemes a kíváncsi szemek elől elrejteni. Tüntessük fel a rajzon a szomszédos épületeket is, hiszen egy kétszintes ház is nagy árnyékot vethet kertünkre. Ugyanezért érdemes a terjedelmes fákat is megjelölni a rajzon.
A kert megtervezése: először nagyjából rajzoljuk be a szabadtérben kialakítandó funkciókat. Tervezzük meg, hogy hova szeretnénk helyezni a kerti grillezőt, a kerti tavat vagy a pergolát. Kisgyermekes családoknál helyet kell biztosítani a lurkóknak is, ahol kedvükre labdázhatnak vagy csúszdázhatnak. Vegyük számításba az évek múlását, hiszen a gyermekek növekedése más és más funkciót kíván meg a számukra kialakított területtől. Tekintsünk a kertünkre úgy, mint a lakóterünk kiterjesztésére, ahol tavasztól akár késő őszig is időnk nagy részét töltjük. Ezért a házhoz kapcsolódó teraszra kialakíthatunk a nappalihoz hasonló közösségi életteret. A kerti grillező vagy bográcsozó hely közelében rendezzük be az étkezőrészt. Ezt érdemes a kert árnyasabb területén létrehozni, hiszen a tűző napsugárzásban senkinek sincs kedve sem grillezni, sem ebédelni.
A kert létesítményei: ezeket az építményeket jól megfontoltan szükséges elhelyezni, hiszen egy vadszőlővel vagy rózsával befuttatott pergolát nem tudunk csak úgy áthelyezni. Ugyanez a helyez a kerti tóval vagy fürdőmedencével is. Akkor is határozzuk meg a pontos helyét és méretét, ha a kialakításra csak egy-két év múlva kerül sor, hiszen a beültetett növények növekedése gátat szabhat a medence méretének. A kerti utat úgy alakítsuk ki, hogy praktikusan lehessen használni. Amennyiben túl kanyargósra sikerül az ösvény, hajlamosak vagyunk lerövidíteni az utat, és inkább átvágunk a gyepen. „A legrövidebb út az egyenes” elvét sem biztos, hogy minden esetben célszerű alkalmazni, inkább találjuk meg az egyensúly.
A termőtalaj: a kertünk akkor válik igazán kellemes szabadtéri pihenésre alkalmas hellyé, ha a számunkra kedves növényekkel ültetjük be. Mielőtt neki fognánk a fák és cserjék telepítésének, a virágmagok elszórásának, vizsgáljuk meg, hogy milyen talajjal van dolgunk. Mezőgazdasági szaküzletekben kapható talajvizsgáló készlettel megállapíthatjuk, hogy a föld savas, lúgos vagy semleges kémhatású-e. Érdemes elvégezni egy talajfertőtlenítést is, hiszen a földben élő kártevők tönkre tehetik a frissen ültetett növényeink gyökérzetét. Egy 50 cm-es gödröt ásva azt is megállapíthatjuk, hogy mekkora termőföld vastagsága, homokon, kavicson, esetleg anyagos talajon fekszik.
A növények kiválasztása: miután tisztáztuk azt a tényt, hogy kertünk mely rész napos, és melyik, amely inkább árnyas, elterveztük azt, hogy hova kerüljön a virágágyás, és hova a cserjés, fás beültetés, elkezdhetjük a növények kiválogatását. Vegyük figyelembe a növények társíthatóságát, és számoljunk azzal, hogy az évek során mekkorára fognak növekedni. Kérjünk bátran tanácsot a kertészetben, hiszen tudnunk kell, hogy a friss beültetéseink mikor borulnak virágba, milyen színben fognak pompázni. Érdemes ezzel kapcsolatban átlapozni a kertészeti magazinokat is, hiszen ezekben a kiadványokban igen gyakran adnak ötleteket a színpompás beültetésekhez.